A reprodukciós biotechnológia lehetőségei és korlátai

Kevesen mondhatják el, hogy kutatási eredményeiknek több mint négy millió ember köszönheti az életét – dr. Edwards, a 2010-es orvosi Nobel díj kitüntetettje, a lombikbébi eljárás felfedezője kétségtelenül ezek egyike. Vajon miért kellett 32 évig várnia az elismerésre és mi lehet az oka, hogy a széles körben és sikeresen alkalmazott és módszer még ma is heves vitákat képes kiváltani? A klónozás néven elhíresült technika a modern reprodukciós biotechnológia egyik kiemelkedő eljárása, amely azonban a szakmai és társadalmi köröket rendkívül megosztja. Miután állatoknál eredménnyel alkalmazták, újból és újból fellángol a vita, vajon lehet és szabad-e bevezetni az embernél? Mi szól mellette és milyen érvek sorakoztathatók föl ellene? Az emberiség évezredes vágya a születendő utódok nemének befolyásolása. A ma rendelkezésre álló módszerek állatoknál ezt biztonságosan és gazdaságosan lehetővé teszik, és egyre nő a felhasználók száma. Ám amikor az ember kerül szóba, akkor megtorpanni látszik a lendület – mintha félne a társadalom szabadjára engedni olyan lehetőségeket, amelyek esetleg fölborítják a nemek egyensúlyát és ezzel súlyos konfliktusokat válthatnak ki az emberiség körében. Mennyire indokolt ez a félelem és milyen előnyökkel járhat az ivar befolyásolása a társadalom számára?